Sajtótájékoztatón ismertette a 2017. év második félévében végzett tevékenységét a Kúria a Múzeum Kávéházban
Sajtótájékoztató keretében értékelte a Kúria elnöke, elnökhelyettese és a kollégiumok vezetői a legfőbb bírói fórum 2017. második félévének ítélkezési és a joggyakorlat egységesítésére irányuló tevékenységét 2017. december 12-én Budapesten, a Múzeum Kávéházban.
A Kúria számára 2017 a felkészülés éve volt, mivel 2018. január elsejétől hatályba lép az új polgári és az új közigazgatási perrendtartás - mondta Darák Péter elnök, a legfelsőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatóján Budapesten kedden.
A Kúria joggyakorlat-elemző munkájáról Darák Péter elmondta: jövőre vizsgálják többek között a munkáltató kártérítési felelősségét, valamint a munkaviszonyhoz kapcsolódó versenytilalmi és tanulmányi szerződéssel kapcsolatos megállapodásokat. Folytatják a társasházi jogszabályok elemzését is, az eddigi vizsgálatok szerint ugyanis nincs minden kérdésre megnyugtató válasz. Ilyen például, hogy ki felel a közös költségért, ha egy lakást eladnak. Ebben a kérdésben felvetődött a jogegységi eljárás lehetősége is.
A Néprajzi Múzeum küszöbön álló kiköltözésével kapcsolatban az elnök kérdésre válaszolva elmondta: ha 2019-ben elkezdődik a Kossuth téri épület felújítása, akkor 2021-ben visszaköltözhet régi helyére a Kúria.
Kónya István, a Kúria büntető ügyszakos elnökhelyettese a közvéleményt érdeklő kérdések közül a jogos védelem problémáját kiemelve leszögezte: a Kúria eseti döntéseiből is kiolvasható helyes megközelítés, hogy a jogtalan támadással járó kockázatot a támadó viseli. A jogos védelem pedig kiterjed a javak ellen irányuló támadás elhárítására is.
Az áldozattól nem várható el, hogy a támadó akaratának megfelelően tűrjön, a támadás elhárításának pedig nem kell "kimértnek" lennie. Nem folytatható az a bírói gyakorlat, hogy a védekezésnek arányosnak kell lennie. Ez képtelen helyzeteket eredményez, hiszen így minden előny a támadó oldalán van: ő választja ki a támadás helyét, idejét, módját és célját - fűzte hozzá. Kónya István emlékeztetett arra, hogy a jogalkotó a 2018. július elsején hatályba lépő új büntetőeljárási törvény indoklásában is kimondja: az állam minden eddiginél jobban az áldozatok mellé áll, és kifejezésre juttatja, hogy a bűncselekmény elkövetése nem kifizetődő.
Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának, vezetője a földforgalmi ügyekről szólva azt hangsúlyozta: ezek rendkívül bonyolult, többszereplős hatósági engedélyezéseket is magukba foglaló ügyek, amelyekben a bíróságoknak esetenként olyan kérdéseket kell vizsgálniuk, hogy egy adott területen mekkora a még elfogadható birtokkoncentráció.
A választási ügyekkel kapcsolatban a kollégiumvezető leszögezte: az ügyek elosztása régóta automatikusan zajlik.
Tálné Molnár Erika, a munkajogi szakág vezetője a joggal való visszaélés és az egyenlő bánásmód megsértésének bizonyítási teherrel és jogkövetkezményekkel kapcsolatos eltéréseire hívta fel a figyelmet. A szakszervezeti perekről pedig elmondta: bizonyos kérdésekben a munkáltatónak ki kell adnia a szakszervezet által igényelt adatokat, ugyanakkor a sztrájkjog a munkavállalót illeti, nem a szakszervezetet, ezért például a szakszervezet jogának megsértése miatt nem indítható sztrájk.
Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a devizaperekről szólva azt emelte ki, hogy nincs ok újabb jogegységi eljárásra, ugyanakkor az Európai Unió Bíróságához fordultak több devizahiteles ügyben, és döntések jövőre várhatóak.
A szakember elmondta: már mintegy 100, a januártól induló perekben alkalmazandó új polgári perrendtartást érintő, a bírák képzésekor felvetődött jogértelmezési kérdésre adtak választ. Született két jogegységi döntés is, arról, hogy a korábbi perrendtartáshoz kiadott eljárásjogi iránymutatások közül 63 alkalmazható az új törvényre is, 22 viszont csupán a régire. (MTI)
Fotógaléria:
